Amikor tavaly elindítottam a blogot az egész sütögetés csak egy hobbi volt, egyszerűen élveztem ha alkothattam valamit a konyhában, sütis műsorokat néztem a tv-ben és recepteket keresgéltem a neten. Aztán a nyári szünetben rengeteg szabadidőm lett, egyre többet sütöttem és már akkor több sütis blogot is olvastam, így jutott eszembe a saját blog ötlete. Napokig gondolkodtam rajta, hogy mi is legyen a blog neve. Annyit tudtam biztosra, hogy valami franciát/francia hangzásút szeretnék, hiszen imádom ezt az országot, a nyelvet, a süteményeiket... :P És végül valahogyan csak meg lett az 'Ohh, c'est mignon!' név, ami kb. azt jelenti, hogy 'Ó, ez de cuki/édes!'. Azóta rá kellett jönnöm, hogy sikerült egy olyan nevet választanom amit sok ember ki sem tud ejteni, úgyhogy voltak belőle nagy nevetések! :D Most lerántom a leplet, kiejtés szerint: 'Ó, sze minyon!'
Az elején a barátaimon kívül kb. senki sem olvasta, lájkolta a blogot, kicsit talán kétségbe is estem ettől, de aztán szépen lassan valahogyan híre ment, beléptem több sütis csoportba is a facebook-on és ez is sokat segített az olvasók megtalálásában. Olyannyira, hogy mostanra már több mint 250-en vagyunk a blog közösségi oldalán, aminek én nagyon-nagyon örülök! :)
A nyár végén aztán nagy fordulóponthoz ért az életem, mert a gimi végeztével az állatorvosira felvételiztem, ahová sajnos nem vettek fel. Ezt megtudva viszonylag gyorsan kellett kitalálnom, hogy mihez kezdek: vagy elfogadok egy kevésbé vágyott szakot amire felvételt nyertem, vagy megpróbálom mégegyszer. Néhány számomra fontos ember tanácsára, meg persze a szívemre hallgatva utóbbi mellett döntöttem és nekifutottam újból. Újra kellett érettségiznem az emelt tantárgyakból, ehhez előkészítőre jártam és otthon tanultam szinte minden nap. E mellett viszont tudtam, hogy még kell valamilyen sulit/okj-s képzést végeznem, hiszen nem lehettem otthon egész évben a vizsgáimra készülve. Augusztusban elkezdtem keresgélni az okj-s sulik kínálata között de csupa olyat találtam ami egyáltalán nem érdekelt és nem is kapcsolódott volna a későbbi szakmámhoz. Láttam viszont több helyen is cukrász képzést, ami viszont nagyon tetszett, így végül a szüleimmel megbeszéltük, hogy inkább tanuljak egy teljesen más dolgot ebben az egy éveben, de legalább szeressem és érdekeljen, így beiratkoztam egy egy éves cukrászképzésre.
Ősztől aztán elkezdtem készülni a vizsgáimra, cukrászsuliba jártam és ahogyan időm engedte folytattam a blogot is. Nem volt könnyű ez az egy év, de imádtam a sulit, a gyakorlatokat, azt, hogy egy csomó dolgot megtanultam a sütésről. Ezt az egészet igyekeztem bevonni a blogba is, így születtek meg a különböző tésztatípusokról, a krémek fajtáiról szóló bejegyzések, amik legnagyobb meglepetésemre nagyon-nagyon népszerűek lettek. Például a vajkrémes posztot több százan néztétek meg csupán néhány óra leforgása alatt, ami egészen elképesztő! :) Ezek alapján biztosra ígérhetem, hogy lesznek még ilyen témájú cikkek!
Igyekeztem rendszeresen sütni és közzétenni az elkészült sütiket a blogon és így rengeteg pozitív visszajelzést kaptam a barátaimtól és Tőletek is! :) Ezeket is köszönöm, nagyon jólestek! :))
Gyorsan eltelt ez az egy év, én pedig június végén azon kaptam magam, hogy hivatalosan is cukrász vagyok! El sem tudom mondani mennyire örültem neki, hisz annyi munka volt ebben, az pedig hogy így "ismeretlenül" is egy csomóan gratuláltak hozzá szintén nagyon jólesett! :) Most csütörtökön pedig jött a következő jó hír, mely szerint szeptembertől mint állatorvostan-hallgató kezdem meg az egyetemet, yaaay! :))
Mindezek után azért azt kijelenthetem, hogy több lett számomra a sütés puszta hobbinál, de még mindig legalább annyira szeretem csinálni, mint amikor belevágtam az egészbe! :) Remélem a későbbiekben, talán a suli mellett vagy csak a nyári szünetben el is tudok majd helyezkedni cukrászként, majd meglátjuk... A blog egészen biztosan fog ezek után is folytatódni, remélhetőleg minél több recepttel és bejegyzéssel meg persze egyre több olvasóval! :) Ha bárkinek kérdése/ötlete/észrevétele lenne írjatok nyugodtan, nagyon szívesen válaszolok! Köszönöm az eddigieket, remélem továbbra is olvassátok majd a blogot! :)
És most következzen a beígért recept: Szedres - étcsokoládés kosárkák
Hozzávalók: a tésztához: (9-10db kosárkához)
- 220g liszt
- 20g cukrozatlan holland kakaópor
- 160g margarin
- 80g porcukor
- 2 tojássárgája
- egy csipet só
a krémhez:
- 200g étcsokoládé
- 200g habtejszín
- 2 evőkanál kristálycukor
+ a tetejére néhány szem szeder és egy kis grillázs-morzsa
Elkészítés:
A kakaós linzihez egy tálba szitálom a lisztet és a kakaóport, majd alaposan elkeverem. A hideg margarint felkockázom és gyorsan elmorzsolom a lisztes-kakaóporos résszel. Ezután hozzáadom a csipet sót, a porcukrot és a tojássárgáját majd cipóvá gyúrom össze a tésztát. A cipót ezután folpackba csomagolom és legalább egy fél órára a hűtőbe teszem pihenni. Miután lehűlt a tészta kiveszem és enyhén lisztezett felületen közepes vastagságúra nyújtom. Egy nagyobb kör alakú kiszúróval korongokat szúrok ki belőle, majd a tésztakorongokat óvatosan a formákba nyomkodom, a felesleget leszedem a peremnél. Lisztezni-vajazni nem szükséges, a kisült kosárkák szépen kicsúsznak majd a formából! Mielőtt a sütőbe tenném a tésztakosárkákat egy villával alaposan megszúrkálom őket, hogy ne púposodjanak fel túlságosan. 180fokra előmelegített, légkeveréses sütőben 15-20 perc alatt készre sütöm őket, kihűlés után kiszedem a kosárkákat a formákból.
A klasszikus ganache krémben csak csokoládé és tejszín található, valamint esetleg még némi édesítőszer ha szükségesnek érezzük! Az étcsokoládét apró darabokra vágom hozzá, a tejszínt a cukorral forrásig melegítem, majd egyszerűen csak ráöntöm a csokira. Egy picit hagyom, hogy a forró tejszín megolvassza a csokit, majd elkezdem kevergetni. Néhány másodperc múlva egy teljesen egynemű, selymes csokoládékrémet kapok, mely még kicsit folyós, de a kosárkákba így érdemes betölteni. Ha viszont pl. tortát akarunk bevonni vele vagy cupcake tetejét díszíteni nyomózsákból akkor érdemes egy picit berakni a hűtőbe, néhány perc alatt szépen beköt!
A csokiganache-t a kosárkákba töltöm, majd berakom őket a hűtőbe, hogy picit bekössön a krém. Amikor már nem olyan folyós kiveszem és szépen kirakom a tetejüket a szederrel. Ha szeretnénk még szórhatunk egy pici grillázs-morzsát is rájuk, csak a díszítés miatt! :)
Puszi, Dóri
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése